Az mta.hu új szerkesztőrendszerének használata

Ez a cikk azért készült, hogy segítsen megtenni az első lépéseket az mta.hu új szerkesztőségi rendszerének használatához.

Gilicze Bálint

Ha tiszták az alapok, irány a tartalomjegyzék, katt ide!

Hogy megteremtsem az alkalomhoz illő pátoszt, idézném a Wartburg 353 W klasszikus kezelési útmutatóját:

"Szívélyes szerencsekívánatunk új korszerű Wartburg személygépkocsijához, amely különösen három kiváló tulajdonságával érdemli ki vevői bizalmát: biztonság a közúti forgalomban, gazdaságosság kemény üzemeltetési körülmények között is, komfort és kényelmesség. [...] Jelen üzemeltetési útmutató arra szolgáljon, hogy megismerje a Wartburg jellegzetességeit, úgyhogy minden közlekedési helyzetben és üzemeltetési feltétel között elsajátíthassa a gyakorlati vezetéssel szemben támasztott követelményeket. Ezért arra kérjük, hogy az új kocsijával való első útja előtt szenteljen időt arra, hogy alaposan áttanulmányozza az üzemeltetési útmutatót. Ezzel megkíméli magát a kellemetlenségektől, melyek a hibás kezelés következtében adódhatnak. Abban a biztos meggyőződésben, hogy Wartburg személygépkocsijával mindig meg lesz elégedve, kívánunk mindenkor »Jó utat«"

Most hát mindenki dőljön hátra kényelmes ülésében, és lássuk...

...hol is tartunk?

Az mta.hu 2016 február elején kívül-belül megújul. Az új, egyszerűbb használatú (és vitán felül csinosabb) honlap tartalmát immár egy szélesebb szerkesztői csapat gondozza. Jelenleg az új honlap még egy másik szerveren fut, amelynek címe:

http://mta2.test.netrix.hu/

A honlapon és a háttérben futó szerkesztőrendszeren az utolsó simításokat végzi a fejlesztő Ők fejlesztették az mta.hu előző verzióját is, jelenleg például az mno.hu, a hetivalasz.hu meg még egy csomó más nagy portál használja a rendszerüket.Netrix Kft. A honlapon és a szerkesztőrendszerben ezért előfordulhatnak apró változások, de nagy meglepetésekre már nem kell számítanunk. Minden, amit ebbe a rendszerbe feltöltünk, átkerül majd az új mta.hu-ra. A szerkesztőrendszerbe az alábbi címen lehet belépni:

http://mta2.test.netrix.hu/admin/

Lépjünk tehát be kapott felhasználónevünkkel és jelszavunkkal, és nézzük, hogy mire képes ez az új játékszer!

Megérkezés a szerkesztőrendszerbe

Ha sikerült a belépés, egy spártai egyszerűségű oldal fogad. Jobb szélen kereshetünk a cikkeink között, megnézhetjük a profiladatainkat (felhasználónév, jelszóváltás stb.) és kiléphetünk.

Bal szélen találjuk a menüket.

Ezekkel később majd közelebbről is megismerkedünk, ahogy elkezdjük használni a rendszert. Egyelőre csak egy gyors lista arról, hogy mire jók:

  • Cikkek – itt láthatjuk az összes általunk szerkeszthető cikket
  • Új cikk – új cikket készíthetünk
  • Médiatár – ide töltünk majd fel mindent (képet, dokumentumot, bármilyen fájlt), amit a cikkeinkben a szövegen túl elérhetővé szeretnénk tenni. Ez annyira fontos elem a szerkesztőrendszerben, hogy szinte mindenhonnan elérhető a jobbra középen található sárga fülre kattintva.

Tartalomjegyzék

A tartalomjegyzék címeire kattintva az egyes alfejezetekre jutunk. A böngésző Vissza/Back gombjával mindig visszatérhetünk a tartalomjegyzékhez.

Alapismeretek háttéranyagok, hírek, menük szerkesztéséhez

Cikkszerkesztés – cikk létrehozása

Cikk publikálása

Cikkszerkesztés – szöveg szerkesztése

Hivatkozások használata

Horgonyok használata

Széljegyzetek használata

Táblázatok használata – csak ha nagyon muszáj...

Keretes szöveg használata

Dokumentumok kezelése

A Dokumentumtár

Médiatár

Képek használata cikkekben

Címlapi kép hozzárendelése

Képszerkesztés

Idézetek használata

Videó, külső tartalom beillesztése

HTML forrás megtekintése

A cikklista áttekintése

Tippek, trükkök régi tartalmak átforgatásához

Menüszerkesztés


Alapismeretek egyes feladatokhoz

Háttéranyagok szerkesztése

Ahhoz, hogy háttéranyagokat töltsünk fel a rendszerbe, mindenképpen tudnunk kell cikket létrehozni. Itt egy nagyon rövid összefoglaló az első teendőkről. Tudnunk kell közzé tenni a cikket. Tisztában kell lennünk a szövegbevitel alapjaival, az egyszerű kiegészítő eszközökkel, a hivatkozásokkal és a szövegen belüli ugrásokat lehetővé tevő horgonyokkal.

Ha nem muszáj, ne használjunk táblázatokat, de ha mégis szükség van rájuk, itt egy rövid összefoglaló.

Használjuk a keretes blokkokat szövegrészletek kiemelésére.

Ismerkedjünk meg a dokumentumok kezelésének alapjaival és a Dokumentumtárral. Ennek kapcsán találkozunk a Médiatárral is, de itt valóban csak az alapfunkciókra lesz szükségünk. Nagyon fontos, hogy az előre elkészített dokumentummappákat használjuk!

Érdemes tudnunk, milyen lehetőségeink vannak a cikkek listájánál.

Végül pedig itt egy kis technikai segítség, néhány hasznos tipp a régi honlapról hozott anyagok átforgatásához.

Hírek szerkesztése

A hírek feltöltéséhez minden olyan tudásra szükségünk van, ami a háttéranyagoknál kívánatos. Fontos tudnunk, hogy mi a különbség hír és háttéranyag között. A hírek alapbeállításai kicsit bővebbek a háttéranyagokénál – ezekről itt olvashatunk.

Érdemes áttekintenünk a híreknél használt szerkesztői eszközöket (kép, idézetek). A hírekben szerepet kaphatnak a kiegészítő információkat megjelenítő széljegyzetek. A szöveget tagoló kétféle idézettípusról itt olvashatunk bővebben.

Érdemes tüzetesebben áttekinteni a Médiatár funkcióit, ezek nélkül ugyanis nehezen lesz érthető a képek használata.

A hírek rendszerint megjelennek valamilyen címlapi listában, hírválogatásban. Az ilyen listák gyakran megkívánják, hogy a cikkhez egy képet is hozzárendeljünk, így érdemes ennek módjáról is olvasnunk.

Az igazán dinamikus cikkekben videók, interaktív térképek is megjelenhetnek – az érdeklődők itt olvashatnak arról, hogyan használhatók.

Menük szerkesztése

A menü szerkesztéséhez mindenekelőtt érdemes átismételnünk, amit a hivatkozások használatáról tudunk. Ezután következhet a menüszerkesztő leírása.


Cikkszerkesztés – cikk létrehozása

Először hozzunk létre egy új cikket a szerkesztőrendszer főmenüjének "Új cikk" lehetőségére kattintva. Nyomban feltárul előttünk a cikkszerkesztő.

Látható, hogy az oldal két részre tagolódik: a felső részben a cikk különféle beállításait adhatjuk meg, az alsó részen pedig megtaláljuk magát a szövegszerkesztőt – itt készül majd a cikk szövege.

Ahhoz, hogy egyáltalán el tudjuk menteni a cikkünket, a következőket mindenképpen meg kell tennünk:

  • Adjunk neki címet a Cím mezőben
  • Válasszuk ki a rovatát a Rovat mezőben.

Ha ezt megtettük, kattintsunk jobbra fent a Mentés gomra. Láthatjuk, hogy kicsit megváltozott az oldal képe.

Most már van szép narancssárga Előnézet gombunk (jobbra fenn), amellyel megnézhetjük, hogy fest majd cikkünk az mta.hu új oldalán. Megjelent az URL mező, melyben a cikk weben megjelenő címe szerepel. Az egész valahogy így néz ki:

Hír vagy háttéranyag?

A hírek olyan cikkek, amelyeket valamilyen, Ilyen hírlista például a Tudomány hírei nevezetű, melyet a főmenü Hírek pontjából érhetünk el.címlapon megjelenített listába szánunk. Ezekben a listákban a cikkek dátum, illetve az általunk megadott prioritás szerint követik egymást.

A háttéranyagok olyan cikkek, amelyeket nem szeretnénk hírlistákban viszontlátni. Jellemzően nem tüntetjük fel a dátumukat, tartalmuk lehet valamilyen szabályzat, szervezeti leírás, vagy éppen Jellemző háttéranyag a Doktori Tanács Titkárságának rövid, bemutatkozó cikke.általános információ – mint például a Művészeti Gyűjtemény bemutatása.

Háttéranyagok alapbeállításai

Ha az előzőek szerint létrehoztuk a cikkünket, és tartalma háttéranyag lesz (erre általában a kiválasztott rovat nevével is utalunk), mindössze néhány beállításra van szükség, és kezdhetjük is a szöveg szerkesztését.

Ha a listában nincs olyan típus, amire szükség lenne, a Kommunikációs Főosztály segít.Adjuk meg a Cikk típusát (ezt egy előre megadott listából választhatjuk).

A Beállítások fülön a Dátum kapcsolóval ki/be kapcsolhatjuk a dátum megjelenítését, a Szociálisok kapcsolóval pedig a Facebook-megosztás ikont. Ezek kikapcsolása háttéranyagoknál alapvető fontosságú, hiszen itt nincs rájuk szükség.

Ha háttéranyagot szerkesztünk – összefoglaló

  • Hozzunk létre egy Új cikket.
  • Adjuk meg a Rovatát.
  • Adjuk meg a Címét.
  • Adjuk meg a Cikk típusát (dokumentum, összefoglaló stb.)
  • A Beállítások fülön kapcsoljuk ki a Dátum és a Szociálisok kapcsolót.
  • Kezdhetjük a szerkesztést!

Aki csak háttéranyagokat szeretne feltölteni, a következő szakaszt átugorhatja, és máris rátérhet a cikk szövegének szerkesztésére.

Hírek alapbeállításai

Ha hír jellegű anyagot szerkesztünk, amely megjelenik valamilyen hírlistában, szükségünk lehet még a következőkre:

Megadhatjuk

  • a Kezdő dátumot – ez jelenik majd meg a weben elérhető cikk fejlécében. Ha korábban megírunk egy cikket, célszerű a dátumot a megjelenés időpontjában aktualizálni,
  • a Cikk prioritását – ez a címlapi megjelenésnél sorrendjénél számíthat,
  • a cikk Szerzőit/Forrását,
  • a cikk Címkéit – ezek híreknél lehetnek lényegesek, ahol a tartalom legfontosabb jellemzőit emelhetjük ki, pl. milyen tudományterületről van szó, milyen intézményhez kapcsolódik a cikk stb.,
  • a Leadet, vagyis egy tömör, összefoglaló szöveget a cikkhez, amely a cikk előtt jelenik meg,
  • a Rövid leadet, a lead rövidített változatát, mely a címlapon, hírlistákban jelenik majd meg, de a cikk saját oldalán nem,
  • A Képek fülön kiválaszthatjuk, hogy milyen képpel jelenjen meg a cikk a különféle hírlistákban.
  • A Kapcsolódók fülön megadhatunk Kapcsolódó cikkeket, valamint További információkat (például a cikkben szereplő kutató elérhetőségeit).

Cikk publikálása

Fontos szerepe van a jobbra fenn található Státusz beállításnak. Amikor először mentjük a cikket, ennek értéke Szerkesztés alatt. Ilyenkor csak azok láthatják a cikk előnézetét, akik beléptek a szerkesztőrendszerbe, és joguk van hozzáférni ehhez a cikkhez. A nyilvánosság számára a cikk láthatatlan – még az sem nézheti meg, akinek elküldjük a cikk linkjét.

Választhatjuk a Korrektúrára vár beállítást is. Ez jelzi a rendszerben dolgozó korrektornak, hogy át kell néznie az anyagot publikálás előtt.

Végül, a Publikálva lehetőség választásával közzé tehetjük a cikket, innentől a link ismeretében bárki megtekintheti, és ha valamilyen automatikus hírlistához tartozik, ott is megjelenik.

Ne aggódjunk, ha véletlenül publikáltuk a cikket, később ezt bármikor visszavonhatjuk: csak állítsuk át Státuszát a Szerkesztés alatt értékre.

Cikkszerkesztés – szöveg szerkesztése

Térjünk rá végre a lényegre! A különféle cikkadatok megadása után elkezdhetjük írni a cikkünket az alul található szerkesztőmezőben. Munkánkat rengeteg ügyes kis eszköz segíti, amelyek egy fejlécben kaptak helyet. A rend kedvéért emlékezzünk meg róluk itt is:

A szövegbevitel alapjai

A szerkesztőmező működése nem sokban tér el egy hagyományos szövegszerkesztőétől. Írjuk be a szövegünket, a bekezdéseket Enterrel elválasztva, majd formázzuk a következő eszközökkel:

Billentyűkombinációik: Ctrl+B, Ctrl+I, Ctrl+UHasználhatjuk a félkövér, dőlt, aláhúzott betűstílusokat.

A bekezdést igazíthatjuk balra, középre vagy jobbra (utóbbiakat csak módjával alkalmazzuk, ha feltétlenül) szükséges. Sorkizárt formázást nem tudunk használni, ez rontaná a szöveg olvashatóságát a böngészőben.

Használhatunk díszpöttyös vagy számozott listákat. Maradjunk meg az alapértelmezett (egyszerű díszpötty, illetve arab számok) jelölésnél, hacsak valami nagyon nyomós okunk nincs más formátum használatára.

Használhatunk alsó1 és felső2 indexet.

Használhatunk vízszintes léniát a cikk nagyobb egységeinek elválasztására.


Beilleszthetünk speciális karaktereket. Hasznos lehet például az idézeten belüli idézeteket jelző A szó a "Vili" becenév francia változatából ered - egy tipográfus után. Nem összetévesztendő a lumma (tengeri madár) angol nevével, bár az elnevezés tipográfiai használatának bevezetése megfontolandó. "Rakd lummák közé ezt a kifejezést!" »guillemet«.

Háromféle címsortípus közül választhatunk. Ezeket a H2, H3, H4 kapcsolókkal ki-be kapcsolhatjuk. A címsorstílus mindig a teljes bekezdésre hat.

Fontos, hogy ezeket a címsorstílusokat használjuk, a címeknél ne próbálkozzunk saját formázással (félkövérrel kiemelt, középre igazított stb.)!

A címsorok így festenek:

A H2 címsor kilóg balra

A H3 címsor nem lóg ki, de szépen elválik a szövegtől

A H4 címsor betűmérete picit kisebb.

Hasznos kis eszköz lehet a formázás eltávolítása – ezzel gyorsan megszabadulhatunk a felesleges félkövér, dőlt, aláhúzott formázásoktól: csak jelöljük ki a kívánt szöveget, és kattintsunk az ikonra.

Saját magunk, vagy a cikket szerkesztő kollégánk számára hagyhatunk jelzéseket a "kiemelőfilccel". Hét szín közül választhatunk, így jut mindenkinek saját. A kiemelés eltávolítása ugyanezzel az ikonnal lehetséges – jelöljük ki a kiemelt szövegrészt, és kattitsunk rá az ikonra. Figyelem: a kiemelés csak a szerkesztőmezőben látszik, a publikált cikkben nem jelenik meg!

A Keresés ikonnal kereshetünk (és cserélhetünk!) cikkünk szövegében. A Wordből ismerős lehet a kapott párbeszédablak.

A visszavonás (Undo) billentyűkombinációja Ctrl+Z, a visszavonás visszavonásáé (Redo) Ctrl+Y Lehetőségünk van a legutóbbi változtatás visszavonására, vagy a visszavonás visszavonására (Undo/Redo).

A cikkszerkesztőben használhatjuk a Wordben megismert Változások követése lehetőséget. Alapértelmezésben kikapcsolt állapotban találjuk, a bal szélső ikonnal kapcsolhatjuk be. Akkor használjuk, ha visszakaptuk a cikket a lektortól, és szeretnénk látni, hogy milyen módosításokat végzett a cikken. A változásokat a Wordben látottakhoz hasonlóan egyenként, vagy egyszerre is elfogadhatjuk/elvethetjük. A balról a második ikonnal a változtatások megjelenítését kapcsolhatjuk ki/be.

Nem szabad elfeledkeznünk egy ügyes kényelmi funkcióról. A teljes képernyős módban eltűnnek a cikk beállításai, és az egész képernyőn a szöveggel foglalkozhatunk (a szerkesztő felső főmenüje továbbra is elérhető).

A szöveg kiegészítései – mitől kezd "élni" a cikk a böngészőben

A szerkesztőmező eddigi lehetőségei nem nagyon mutattak túl egy szimpla szövegszerkesztő funkcióin. A weboldalak azonban ennél gazdagabb tartalmat adnak. Ismerkedjünk meg a további lehetőségeinkkel!

Először a legfontosabbak – a háttéranyagok feltöltéséhez ezek mindegyikére szükség lesz.

Megadhatunk hivatkozásokat (linkeket). Bővebben a hivatkozások használatáról itt.

Megadhatunk horgonyokat, amelyekkel a saját cikkünkön belül átugorhatunk egy másik helyre. Bővebben a horgonyok használatáról itt.

Így néz ki egy széljegyzet, de ezen a ponton nyilván ismerős már...Beszúrhatunk széljegyzeteket, kiegészítő információk feltüntetésére. Bővebben a széljegyzetek használatáról itt.

Elhelyezhetünk táblázatot a cikkben – csak ha nagyon muszáj... Bővebben a táblázatok használatáról itt.

Miért NE használjunk táblázatokat?

Cikkeinket sokan mobilról olvassák, számukra a táblázatok gyakran nehezen értelmezhető formában jelennek meg. Gondoljunk rájuk! Használjunk inkább más tagolást – alcímeket, listákat, inkább többször megismételve a korábbi táblázat fejlécmezőit!

Ha bármilyen kérdése lenne a témával kapcsolatban, írjon a Kommunikációs Főosztálynak erre a széljegyzetre kattintva.[Hamarosan jelentkezünk egy rövid mintacikkel, amely bemutatja a táblázatok használatának néhány alternatíváját.]

Beszúrhatunk a fentihez hasonló keretes anyagokat is – ha valamit kiemelnénk, vagy ha olyan információt osztanánk meg az olvasóinkkal, amely enélkül megtörné a folyó szöveg logikáját. (Például a fentiekben: a mobilmegjelenítés és a táblázatok kapcsolata olyan fontos téma, amit érdemes kiemelni a felsorolásból.) Bővebben a keretes anyagok használatáról itt.

Gyakran lesz szükségünk dokumentumok csatolására. Ehhez a Dokumentumtár (lásd a felső főmenüben) szolgáltatásait használjuk, így több legyet is ütünk egy csapásra, és a dokumentumok nem fognak elkallódni az évek során. Bővebben a dokumentumok kezeléséről és csatolásáról itt.

A továbbiak leginkább hírek szerkesztésénél jöhetnek jól.

A képek sokat lendítenek egy hír olvashatóságán. Amellett, hogy információt adnak át, "fellazítják", befogadhatóbbá teszik a szöveget. A háttéranyagoknál ritkán van rájuk szükség, híreknél viszont nehéz meglenni nélkülük. Bővebben a képek használatáról, tárolásáról és szerkesztéséről itt.

Szintén az olvashatóságot, a szöveg tagolását könnyíti a kétféle idézet. Használatukról itt olvashatunk bővebben.

Végül a rutinos cikkszerkesztők eszközeiről:

Cikkünkbe beszúrhatunk videót, illetve más külső tartalmat (például Google térképet). Ehhez már egy picit be kell kukkantanunk a motorháztető alá, viszont az eredmény kárpótol a fáradtságért. A részletekről itt olvashatunk.

A legrutinosabbak belenézhetnek a cikk kódjába is. A lehetőségekről és a kockázatokról itt olvashatunk bővebben.

Hivatkozások használata

Hivatkozásokkal már ebben a cikkben is számtalanszor találkozhattunk. Ha saját cikkünkben szeretnénk egyet létrehozni, csak jelöljük ki azt a szövegrészletet, amelyre a hivatkozást rá szeretnénk tenni, és kattintsunk a Link beillesztése/szerkesztése gombra (az alábbi képen a bal oldali lánc ikon).

Az alábbi párbeszédablakot kapjuk:

Az Url mezőbe írjuk be azt a webcímet, ahova ugorni szeretnénk (FONTOS: olvassuk el kicsit lejjebb a keretes írást!), és a Cél listából válasszuk ki, hogy ugyanezen az oldalon, vagy új oldalon szeretnénk megnyitni a kért weboldalt. Ha új oldalon nyitjuk meg (ez az alapértelmezés), az aktuális oldal, vagyis a cikkünk nyitva marad a böngészőben, és az új weboldal egy újabb böngészőfülön nyílik meg.

A Horgony beállításról itt olvashatunk.

Ha meg akarunk szüntetni egy hivatkozást, csak kattintsunk bele a szövegébe, és nyomjuk meg a Hivatkozás törlése (törött láncszem) ikont.

FONTOS!!! Hivatkozások átmentése

Ha kimásoljuk a böngésző címsorából e cikk címét, ezt kapjuk:

http://mta2.test.netrix.hu/hatteranyagok/az-mtahu-uj-szerkesztorendszerenek-hasznalata-105329

Pár hét múlva azonban, amikor a most feltöltött tartalmak átkerülnek az mta.hu végleges szerverére, ugyanezt a cikket a következő címen érhetjük majd el:

https://mta.hu/hatteranyagok/az-mtahu-uj-szerkesztorendszerenek-hasznalata-105329

Látható, hogy a cikk a rendszeren belüli címe ugyanaz maradt:

/hatteranyagok/az-mtahu-uj-szerkesztorendszerenek-hasznalata-105329

Csak a szerver címe változott a http://mta2.test.netrix.hu címről a https://mta.hu címre.

Fontos tehát, hogy bármilyen cikkre, dokumentumra hivatkozunk, amely jelenleg a http://mta2.test.netrix.hu szerveren található, a hivatkozás megadásánál, az Url mezőbe csak a cikk rendszeren belüli címét adjuk meg (ne felejtsük le az elején a / jelet). Valahogy így:

Azoknál a hivatkozásoknál, amelyek más szerverre mutatnak, használjuk a teljes címet a http:// előtaggal együtt. Valahogy így:

Horgonyok Eláruljuk, hogy a Horgonyok használata alfejezetnél is elhelyeztünk egy horgonyt - így lehet ideugrani a cikk egy korábbi pontjáról.használata

A horgonyok a cikken belüli navigálást segítik, így bonyolult szerkezetű háttéranyagoknál nagyszerűen használhatók. Azt teszik lehetővé, hogy cikkünk akármelyik sorában elhelyezzünk egy (az olvasó számára láthatatlan) jelet, és a cikk egy másik pontjáról odaugorjunk. Egyes esetekben érdemes lehet a cikk elején összeállítani egy tartalomjegyzéket, és innen átirányítani az olvasót a cikk megfelelő részeire.

Horgony készítése

Ahhoz, hogy elhelyezzünk egy horgonyt, nem kell mást tenni, mint belekattintani a szövegbe (érdemes a kívánt sor elejére), és rákattintani a Horgony ikonra.

Kapunk egy igen egyszerű párbeszédablakot, ahol megadhatjuk a horgony nevét.
Ne használjunk nagybetűket, ékezetes betűket, szóközt, írásjeleket stb. – legjobb, ha kisbetus_alulvonassal_elvalasztott_ekezet_nelkuli_szavakkal nevezzük el horgonyainkat.
Ha mindent jól csináltunk, a szövegben megjelenik egy kis horgony – persze csak a szerkesztőmezőben, az éles cikkben nem látszik. Ha rákattintunk, a Horgony ikonnal később is szerkeszthetjük a nevét, sőt, ha a nevet töröljük, a horgony is eltűnik.

Hivatkozás horgonyra

Ha elkészítettünk egy horgonyt, és valahonnan oda szeretnénk irányítani cikkünk olvasóit, pontosan ugyanazt kell tennünk, mint a korábban megismert hivatkozásoknál. Jelöljük ki a szöveget, és kattintsunk a Link beillesztése/szerkesztése gombra (lánc ikon).

Válasszuk ki a kívánt horgonyt a Horgonyok listájából – ez nyomban meg is jelenik az Url mezőben egy # jel után. Fontos, hogy a Cél legyen Ebbe az oldalba, hiszen a cikken belül szeretnénk ugrani.

Külső horgonyok

Ha olvasónkat egy hosszú-hosszú cikk meghatározott pontjára szeretnénk irányítani, hivatkozhatunk az ott megadott horgonyokra. Cikkünk rendszeren belüli címe:

/hatteranyagok/az-mtahu-uj-szerkesztorendszerenek-hasznalata-105329

Ha ezen belül szeretnénk a Horgonyok használata alfejezetnél létrehozott horgonyra ugrani, csak biggyesszük mögé a # jelet, majd a horgony nevét, így:

/hatteranyagok/az-mtahu-uj-szerkesztorendszerenek-hasznalata-105329#horgonyok_hasznalata

Széljegyzetek használata

Az MTA új honlapjának egyik sajátossága, hogy a cikkek törzsszövege mellett széljegyzeteket helyezhetünk el. Ezekkel kiegészítő információkat adhatunk át olvasóinknak. Fontos tudni, hogy a mobiltelefonok kis felbontású képernyőin ezek a széljegyzetek nem jelennek meg, így kritikus fontosságú információkat (például egy fontos hivatkozás cikkbeli egyetlen megjelenését) ne kizárólag széljegyzetben tüntessük fel.

A széljegyzetek az általunk kijelölt sor mellett jelennek meg. Ügyeljünk rá, hogy ne készítsünk túl sűrű és túl hosszú széljegyzeteket, mert egymásba nyúlhatnak.

Széljegyzet létrehozásához jelöljünk ki egy szót (vagy akár csak egy betűt) a kívánt sorból, és kattintsunk a Széljegyzet gombra (baloldalt az alábbi ábrán).

A kapott párbeszédablakban írjuk be a Ez itt egy széljegyzet, mely a Google keresőre mutat.széljegyzet szövegét. Ha szükség van rá, félkövér és dőlt formázást használhatunk, más egyebet nem. Alul, a Link mezőben adjunk meg egy webcímet – a széljegyzetre kattintva ez az oldal nyílik majd meg, méghozzá a böngésző egy új lapján.

Széljegyzet törléséhez kattintsunk bele a szövegben a széljegyzethez tartozó, szaggatottal aláhúzott szövegrészletbe, majd kattintsunk a Széljegyzet törlése gombra (áthúzott Széljegyzet ikon).

Táblázatok használata – csak ha nagyon muszáj...

Az MTA régi oldalán rengeteg táblázattal találkozhatunk. A táblázatok látszólag csinos, tömör, rendezett formában képesek adatokat átadni, azonban ez sajnos az internetes világban nem igazán működik. Cikkeinket különféle felbontású kijelzőkön, telefonok, tabletek képernyőin jelenítik meg az olvasók, és a táblázatok ezeken – hiába minden programozói erőfeszítés – sokszor igen nehezen olvasható formátumban jelennek meg.

Ezért szeretnénk kérni a cikkszerkesztőket, hogy lehetőleg mellőzzék táblázatok használatát. Hamarosan egy Ha bármilyen kérdése lenne a témával kapcsolatban, írjon a Kommunikációs Főosztálynak erre a széljegyzetre kattintva.példacikkben mutatunk pár lehetséges megoldást, amelyek kiválthatják a táblázatokat.

Előfordulhat azonban, hogy mégis szükség van egy-egy táblázatra, akár ideiglenesen. Következzék hát egy rövid összefoglaló használatukról.

Táblázatok létrehozása, szerkesztése, törlése

A táblázatok létrehozása egyszerű feladat.

Csak kattintsunk a Táblázat ikonra, majd a kapott menüben a Táblázat beillesztése pontban megadhatjuk, hány sorból és oszlopból álljon az új táblázatunk.

A példa kedvéért itt létrehoztunk egy apró, 2 oszlopos, 3 soros táblázatot, és kitöltöttük.

Száz sor sátor a tábor,Tábor a száz sor sátor,
Száz sor a sátor, Száz sor a tábor,
Tábori sátor száz sor!Kurt Vonnegut: A Titán szirénjei

A táblázat elég intelligens, az oszlopok szélességét a cellák tartalmától függően automatikusan igazítja. Mivel azonban cikkhasáb szélessége korlátos, szegény táblázat se tud minden kívánságot teljesíteni. Ha túlfeszítjük a húrt, előbb-utóbb valamilyen hibás megjelenítést kapunk – az alábbi táblázat például már kilóg egy picit a hasábból.

Ez egy hosszabb szövegEz egy hosszabb szövegEz egy hosszabb szövegEz egy hosszabb szövegEz egy hosszabb szövegEz egy hosszabb szövegEz egy hosszabb szövegEz egy hosszabb szöveg

Ha egy táblázat valamelyik cellájában a jobb egérgombbal kattintunk, a kapott helyi menüben különféle műveleteket végezhetünk, sorokat, oszlopokat szúrhatunk be és törölhetünk, módosíthatjuk a cellák tulajdonságait, vagy éppen törölhetjük az egész táblázatot.

Több cellát kijelölve sorokat/oszlopokat másolhatunk, cellákat egyesíthetünk és így tovább.

Táblázat beszúrása külső forrásból

Ha mindenképpen táblázatot szeretnénk átmásolni valahonnan, érdemes ügyelnünk a formázás kezelésére, mert egyébként furcsa sorközöket, betűtípusokat stb. kapunk, amelyektől azután nem tudunk megszabadulni.

A legjobb, ha a kérdéses táblázatot először átmásoljuk a Windows Jegyzettömbjébe, hogy elveszítse minden formázását, majd innen kiindulva egy új táblázatban építjük fel az eredeti táblázatstruktúrát.

Keretes szöveg használata

A keretes szövegekkel kiemelhetjük a cikk részleteit, vagy felhívhatjuk a figyelmet bizonyos információkra. Készítésük nagyon egyszerű: helyezzük a kurzort egy új sorba, ahova a keretes anyagot szánjuk, és kattintsunk a Keretes szöveg blokk beszúrása ikonra.

Eredményként kapunk egy kiindulási keretet, némi szöveggel. Töröljük ezt a szöveget, és írjuk be, amit szeretnénk. A keretes blokkon belül minden szerkesztői eszközt használhatunk, amit a cikk törzsszövegében – címsorokat, linkeket, széljegyzetet, sőt, képet, vagy idézeteket is beszúrhatunk.
Ha bármilyen kérdése lenne a témával kapcsolatban, írjon a Kommunikációs Főosztálynak erre a széljegyzetre kattintva.[Hamarosan jelentkezünk egy rövid mintacikkel, amely bemutatja, hogyan érdemes használni a keretes blokkokat.]

Dokumentumok kezelése

Az MTA honlapjára készített cikkekben gyakran van szükség arra, hogy dokumentumokat tegyünk elérhetővé a látogatók számára (pályázati kiírásokat, különféle összefoglalókat, közérdekű adatok dokumentumait stb.).

A dokumentumok közzététele általában így zajlik:

  • Elkészítjük a cikket, amelyben a dokumentumot közzé tesszük.
  • Feltöltjük a dokumentumfájlt a Dokumentumtárba.
  • A Dokumentumtárban hozzájutunk a feltöltött dokumentumfájl elérhetőségéhez (webes címéhez).
  • A kapott címet hivatkozásként elhelyezzük a cikkben.

Tehát, ha például egy fontos dokumentumot szeretnénk elérhetővé tenni, akkor írhatjuk, hogy: a fontos dokumentum itt tölthető le.

No de mi is az a Dokumentumtár? Lássuk!

A Dokumentumtár

Képzeljük el úgy az MTA szerverét, mint egy hatalmas raktárépületet, amelyben mindenféle dolgot tárolnak. Ebben a raktárépületben működik egy könyvtár is. Ha a raktárépületbe behozunk egy könyvet, érdemes ezt egyenesen a könyvtárba vinnünk, ahol rögzítenek hozzá néhány adatot, és elkészítik a katalóguscéduláját. Az MTA szerverének "könyvtárát" hívják Dokumentumtárnak.

Mit tegyünk hát, ha szeretnénk elhelyezni egy új dokumentumot ebben a "könyvtárban"?

Először kattintsunk a felső főmenü Dokumentumtár pontjára. (Jellemzően egy cikk szerkesztése közben vagyunk, így érdemes új böngészőlapon megnyitni, hogy ne hagyjuk el a cikkszerkesztőt.)

Eredményként a Dokumentumtár tartalmának listaoldalára jutunk, és valami ilyesmit látunk:

Kereshetünk a listában, ha korábbi dokumentumot szeretnénk használni, de új dokumentumot is feltölthetünk, ha jobbra fenn az Új dokumentum gombra kattintunk. Egy igen egyszerű párbeszédablakra jutunk – ez a mi kis "könyvtárunk" katalóguscédulájának szerkesztője.

Vegyük sorra, mit is kell tennünk egy dokumentum feltöltéséhez!

Aktív vagy inaktív legyen a dokumentum?

Először is, döntsük el, hogy dokumentumunk Inaktív vagy Aktív legyen! Az Aktív dokumentumok megjelennek az MTA új honlapjának Dokumentumtár felületén, amely a főmenü MTA pontja alatt, illetve az alábbi linken érhető el (később a szerver az mta.hu lesz):

http://mta2.test.netrix.hu/dokumentumtar

Az itt megjelenített dokumentumok között kereshet a látogató. Így ha ügyesen állítjuk be a "katalóguscédula" adatait, könnyen hozzáférhetővé tehetjük például egy adott év összes bizonyos típusú beszámolóit. A lehetőségekről kicsit később, ebben a keretesben írunk bővebben.

Ha dokumentumunkkal nem szeretnénk terhelni a Dokumentumtár nyilvános felületére látogatókat, használjuk az Inaktív beállítást. Szűk kört érintő beszámolók, pár hétig érvényes pályázati űrlapok kerülhetnek például ebbe a kategóriába. Fontos megértenünk, hogy az Inaktív beállítás mindössze annyit jelent, hogy dokumentumunk "katalóguscédulája" nem jelenik meg a látogatók számára nyitott "olvasóteremben". A dokumentumra saját cikkeinkben így is hivatkozhatunk, és ilyenkor a cikk olvasói közvetlenül letölthetik.

A Dokumentumtár további beállításai

Adjuk meg a dokumentum nevét – ez fog megjelenni a Dokumentumtár listájában, és Aktív dokumentumok esetében a látogatók is találkoznak ezzel a névvel.

Készíthetünk részletes Leírást is a dokumentumhoz. Nem kötelező, azonban nagyon hasznos lehet – lásd kicsit későbbi keretes írásunkat.

Válasszuk ki a dokumentum KHa a listában nincs olyan típus, amire szükség lenne, a Kommunikációs Főosztály segít.ategóriáját.

Ha régebbi dokumentumot töltünk fel, érdemes átállítanunk a Dátum mező értékét, így a kereső időrendben a megfelelő helyen jeleníti majd meg.

A File melletti kis lánc ikonra kattintva feltölthetjük magát a dokumentumot. Ehhez megnyílik a Médiatár – ennek használatáról, és hogy mit hova érdemes feltöltenünk, itt írunk.

Végül, dokumentumunkhoz képet is rendelhetünk – ez fog megjelenni dokumentumunk neve mellett a Dokumentumtár nyilvános felületén.

Ha mindennel elkészültünk, ne felejtsük menteni a "katalóguscédulát" a jobbra fent található Mentés gombbal.

A Dokumentumtár igazi ereje

Érthető, ha valaki nem szívesen foglalkozik a Leírás mező kitöltésével (ez nem is kötelező), hiszen a dokumentumot általában nagyszerűen jellemzi az a név, amit A dokumentum neve mezőben megadtunk neki. Létezik azonban egy ügyes kis trükk, ami miatt feltehetően sokan megszeretik és használatba veszik majd a Leírás mezőt: használatával ugyanis pillanatok alatt automatikus dokumentumlistákat állíthatunk össze, és jeleníthetünk meg olvasóinknak.

Képzeljük el, hogy főosztályunk minden hónapban összeállít egy beszámolót az adott havi működéséről, és ezt rendszeresen nyilvánosságra is kell hoznia. Az eddigi rendszerben ehhez létre kellett hozni egy cikket, ebben egy listát a hónapokról, és minden hónapra rákötni a megfelelő dokumentumot, amint az elkészült.

Ugyanezt persze most is megtehetjük, de miért ne választanánk egy ügyesebb megoldást?

Találjunk ki valamilyen jól megválasztott, egyértelmű kulcsszót, amellyel ezeket és csak ezeket a típusú dokumentumokat jelezzük! Legyen ez mondjuk xfoosztaly_havi_beszamolo. (Ügyeljünk arra, hogy elég specifikus legyen, nehogy valaki más is ezt válassza, az elnevezésben pedig ne használjunk nagybetűket, ékezeteket, szóközt stb.)

Töltsük fel a Dokumentumtárba az első beszámolót! Állapota legyen Aktív, adjuk meg a nevét tetszés szerint, a Leírás mezőbe pedig másoljuk be a fenti, jól megválasztott kulcsszót. Állítsuk be a dátumot, töltsük fel a dokumentumfájlt, majd kattintsunk a Mentés gombra. Ilyesmit kapunk:

Most pedig látogassunk el a Dokumentumtár nyilvános felületére, vagyis a

http://mta2.test.netrix.hu/dokumentumtar

címre (később a szerver az mta.hu lesz).

Írjuk be a keresőbe az xfoosztaly_havi_beszamolo kódot, állítsuk be a Kategóriát (beszámoló) és az Évszámot (2016), majd kattintsunk a Keresés gombra. Az eredmény így fest:

Ha több dokumentum leírásában helyezzük el ezt a kulcsszót, a találati listában mindegyikük megjelenik (ez esetben persze csak a 2016-osok, hiszen szűrtünk az évszámra).

Az igazi trükk most következik!

Ha a keresés eredményének oldalán rápillantunk a böngésző címsorára, ezt a címet látjuk:

http://mta2.test.netrix.hu/dokumentumtar?search_text=xfoosztaly_havi_beszamolo&category=5&year=2016&limit=2&page=1

Másoljuk ki a keresés rendszeren belüli címét, tehát ezt:

/dokumentumtar?search_text=xfoosztaly_havi_beszamolo&category=5&year=2016&limit=2&page=1

Ezt a hivatkozást a későbbiekben bárhova beilleszthetjük, és újra ezt a találati listát kapjuk. Sőt! Az igazi könnyebbség, hogy ez a lista automatikusan megkeresi a megfelelő kulcsszóval ellátott dokumentumokat, így X Főosztálynak csak ennyit kell kiírnia ott, ahol a beszámolókat közzé szeretné tenni:

A 2016. évi havi beszámolók megtekinthetők itt.

Innentől kezdve hozzá sem kell nyúlni ehhez a cikkhez – amint valaki feltölti a következő dokumentumot a megfelelő kulcsszóval, az automatikusan megjelenik a találati listában.

Mivel magában a keresőben lehet évre szűrni, még több munkát megspórolhatunk, ha egyszerűen csak ezt írjuk ki az X Főosztály bemutatkozó oldalára:

Az X Főosztály havi beszámolói megtekinthetők itt.

Próbáljuk ki, kattintsunk a linkre, és nézzük meg, milyen keresési feltételeket találunk!

Ha vannak olyan dokumentumok, melyeket már nem jelenítenénk meg találati listákban, tegyük őket a Dokumentumtárban Inaktív állapotúvá.

Médiatár

A Dokumentumtárnál már felvázoltuk azt a képet, hogy miként tekinthetünk az MTA szerverére úgy, mint egy hatalmas raktárra, amelyben a Dokumentumtár egy könyvtár. Nos, a Médiatár maga a raktár. Minden dokumentum, kép, fájl, amit feltöltünk, a Médiatárba kerül, és itt érhető el. Ennek a hatalmas adatmennyiségnek a rendszerezésére alapvetően kétféle elv használatos, ezeket mutatjuk be a következőkben.

A Médiatár mindig szem előtt van és elérhető, egyrészt a felső főmenüből, másrészt a jobb szélen található sárga fülre kattintva.

Hova kerülnek a feltöltött fájlok?

A szerver minden cikk létrehozásakor készít egy mappát, ahova az adott cikkhez feltöltött fájlok (jellemzően képek) kerülnek. Ezek a mappák egy bonyolult hierarchikus rendszerbe tagozódnak, legegyszerűbben úgy találhatjuk meg az adott cikkhez tartozót, ha megnyitjuk magát a cikket szerkesztésre, és ezután hozzuk elő a Médiatárat. Ezt a lehetőséget rendszerint cikkbe illesztett képek feltöltésére használjuk.

A másik lehetőség, hogy a Médiatár gyökérmappájában magunk hozunk létre mappákat, és oda töltjük fel a fájljainkat. Ezt a lehetőséget általában akkor használjuk, ha dokumentumokat vagy több helyen, gyakran használt képeket töltünk fel. Hogy a mappák nevei olvasható alakban jelenjenek meg a böngészőben, használjunk kisbetus_alulvonassal_elvalasztott_ekezet_nelkuli mappaneveket, és lehetőleg válasszunk az előre elkészített mappák közül.

Használjuk az előre elkészített dokumentummappákat!

A Médiatár gyökérmappájának dokumentumok almappájában minden aloldal számára létrehoztunk egy mappát. Használjuk ezeket a dokumentumok tárolására, és csak ezeken belül hozzunk létre új almappákat.

  • i_osztaly
  • ii_osztaly
  • iii_osztaly
  • iv_osztaly
  • v_osztaly
  • vi_osztaly
  • vii_osztaly
  • viii_osztaly
  • ix_osztaly
  • x_osztaly
  • xi_osztaly
  • bolyai_osztondij
  • doktori_tanacs
  • egyeb_dokumentumok
  • erc
  • hatteranyagok
  • kozerdeku_adatok
  • lendulet
  • magyar_tudomanyossag_kulfoldon
  • muveszeti_gyujtemeny
  • palyazatok
  • rendezvenyszolgalat
  • szima

Ha mindenképpen szükség lenne új, felső szintű mappára a dokumentumok almappában, kérjük a Kommunikációs Főosztály segítségét.

Navigáció a Médiatárban

Nyissunk meg egy cikket, és a jobb oldali sárga füllel hozzuk elő a Médiatárat! Ezt kapjuk (az itt használt cikkhez én már feltöltöttem egy képet korábban):

Nézzük, soronként, milyen lehetőségeket kapunk:

Az első sorban

  • kinagyíthatjuk a Médiatár ablakát teljes képernyő szélességűre,
  • válthatunk a cikk mappája és a Médiatár gyökérmappája között. Utóbbi jól jöhet, ha valamilyen gyakran használt képet, például logót szeretnénk beilleszteni. Cikkünk mappájához bármikor visszatérhetünk a Cikk fülre kattintva,
  • becsukhatjuk a Médiatár ablakát.

A második sorban

  • akárhova is vándoroltunk el a Médiatár mappái között, a gyökérmappába mindig visszatérhetünk a Gyökérkönyvtár (házikó) ikonra kattintva,
  • az Előzmény vissza/előre ikonokkal a könyvtárak közötti lépéseinket követhetjük,
  • a Keresés mezőben fájlokat kereshetünk a Médiatárban a korábban hozzájuk rendelt kulcsszavak (metaadatok) alapján,
  • visszatérhetünk a keresés előtti állapothoz a Lista frissítése ikonnal.

A harmadik sorban

  • fájlokat, könyvtárakat törölhetünk (ne tegyük!),
  • új mappát hozhatunk létre (ha ezt tesszük, nyomban bele is kerülünk),
  • fájlokat tölthetünk fel,
  • beállíthatjuk a fájlok ikonjainak méretét, a listázás formátumát és sorrendjét.

Lehetőleg ne töröljünk fájlokat!

Előfordul, hogy a rendszer a fájlunkból már legyártott valami mást (például egy átméretezett képet). Ha töröljük az eredetit, és azonos néven feltöltünk egy újat, a rendszer nem feltétlenül fogja kicserélni a származtatott elemeket – és kész a káosz! Ezért ne töröljünk, inkább töltsük fel a fájlt új névvel, és használjuk azt a továbbiakban.

A negyedik sorban a mappák között navigálhatunk.

A Médiatár legterebélyesebb, alsó részében fájlok, mappák listáit kapjuk.

Fájlok feltöltése a Médiatárba

Ha fájlt szeretnénk feltölteni, navigáljunk a kívánt mappába, és kattintsunk a Fájlfeltöltés ikonra.

A Fájlok tallózása gombra kattintva válasszuk ki a feltöltendő fájlokat (akár többet is). Ha eszünkbe jutott még valami, a Fájlok tallózása gombbal újabb fájlokat vehetünk fel a feltöltendők listájára.

Miután összeállt a lista, töltsük fel az összes fájlt a Feltöltés Mind gombbal. A fájlok (esetünkben két kép) megjelennek a mappánkban.

A fájlokat a képre, illetve a bal felső sarok kis négyzetére kattintva jelölhetjük ki.

A Szem ikonnal előnézetet kaphatunk a képekről (egyéb fájloknál erre nincs lehetőségünk).

A három ponttal lenyitható menüben mindenképpen szerepel a Meta Szerkesztés pont, amelyben a fájlhoz kapcsolódó adatokat, kulcsszavakat határozhatjuk meg – így találhatjuk meg később a fájlokat a Médiatár keresőjével.

Kulcsszavazzunk!

Akármilyen gonddal építjük fel dokumentumaink mappastruktúráját, előbb-utóbb eljön az a pillanat, amikor már nem látunk át mindent. Tisztán emlékszünk rá, hogy egy nyilvánosság előtt ritkán szereplő kutató nagyszerű portréját feltöltöttük valamelyik cikkhez... díjátadás volt, vagy előadás... és mikor is volt pontosan? Erre már nem emlékszünk...

Ilyenkor jöhet jól a Médiatár keresője, amely a fájlhoz megadott kulcsszavak alapján előkeríti nekünk a kívánt anyagot a fájlrendszer legsötétebb zugából is... már amennyiben megadtuk a fájlhoz a megfelelő kulcsszavakat (más néven metaadatokat).

Amikor feltöltöttünk egy fájlt/képet, nyissuk hát meg a három pontos menüjében a Meta Szerkesztés menüpontot, és töltsünk ki legalább néhány mezőt. Érdemes feltüntetni a neveket, a kapcsolódó intézményeket, a témát.

A Meta Szerkesztés menüpontra kattintva egy ilyen párbeszádablakot kapunk:

  • Nevezzük el a fájlt a Név mezőben!
  • Kép esetén az Alt mező tartalmát hallja majd például egy látássérült, aki felolvasóprogramot használ.
  • A cikkbe illesztett képeknél a Leírás szövege szerepel majd képaláírásként.
  • Adjuk meg a Forrást/Szerzőt!
  • Rendelhetünk Címkéket is a fájlhoz – ezek lehetnek nagyobb témák, intézmények, gyűjtőfogalmak.
  • Végül kattintsunk fent jobbra a Mentés gombra!

A Kép Szerkesztés pont értelemszerűen csak a képeknél jelenik meg – ennek működésével külön foglalkozunk itt.

A Törlés gombbal törölhetjük a képet, de inkább ne tegyük! Hogy miért, arról itt írtunk.

Képek használata cikkekben

Ismert a régi matematikai összefüggés, miszerint egy kép többet mond ezer szónál. A nagyobb gondot az okozza, ha az olvasó ezer szó után sem találkozik egy képpel, kínjában rajzolni kezd a monitorra, vagy átkattint egy másik cikkre. Aki tehát pár bekezdésnél hosszabb anyagok írására adja a fejét, jó ha számol vele, hogy lesz dolga képekkel... méghozzá nem is kevéssel. Szerencsére ebben a szép új szerkesztőrendszerben a képek kezelése szinte önmagában hordozza a jutalmát. Mielőtt azonban belevetnénk magunkat a képkezelés világába, beszéljünk egy kicsit a szerzői jogokról!

Mikor használhatunk fel egy képet?

Az interneten rengeteg képpel találkozhatunk, amelyek jelentős részét jogszerűtlenül használják. Mi ne tegyünk ilyet! Csak olyan képet töltsünk fel az mta.hu oldalára, melyre igaz az alábbiak közül legalább egy feltétel:

  • A kép jogtisztaságáért az MTA valamelyik szervezeti egysége vállalja a felelősséget.
  • A jogtulajdonos nyilatkozott róla, hogy a kép (bizonyos feltételekkel) szabadon felhasználható. Ilyenek például a NASA fotói, illusztrációi – kivéve magát a szervezet logóját.
  • Közlésre kaptuk a képet magától a szerzőjétől, aki nyilatkozott róla, hogy minden rendben van.
  • Képügynökségtől vásároltuk meg a közlés jogát.
  • Mi magunk készítettük a képet, és a rajta szereplő emberek, magánterületen pedig a terület kezelője is hozzájárul a kép közléséhez.
  • Magunk készítettük a képet közterületen, és "tömegfelvétel", vagyis kb. egy átlagos utcakép, épületfotó, tájkép stb. De NEM közelkép mondjuk egy buszmegállóban várakozó utas arcáról.
  • A képről bizonyítható, hogy közkincs (public domain alá tartozik példák).

Röviden: az mta.hu szerverére csak tisztázott eredetű, jogtiszta képek kerülhetnek fel.

A napi munka során jellemzően a következő, egyértelműen jogtiszta képekkel találkozhatunk:

  • kutatóktól kapott arcképekkel, csoportképekkel, illusztrációkkal – ezek jogtisztaságáért ők válallják a felelősséget,
  • az MTA által megbízott fotósok képeivel,
  • az MTA által ügynökségtől vásárolt képekkel/illusztrációkkal,
  • az MTA saját illusztrációival

Ha bizonytalanok vagyunk egy kép jogtisztaságában, inkább ne használjuk!

Emellett jogtiszta képek esetén is fontos (és illendő) a forrás, illetve a szerző feltüntetése – erre a kép adatai között külön beállítási lehetőséget találunk a Médiatárban.

Az Akadémia életének egyre gazdagodó képadatbázisát a Kommunikációs Főosztály által fenntartott Flickr-oldalon találhatjuk meg, az alábbi címen:

https://www.flickr.com/photos/mtasajto/albums

Az innen letöltött képek MTA forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

Hogy festenek majd a képek a cikkben?

Az eddigiekben rengeteg képet láthattunk cikkbe ágyazva, azonban a képernyőfotók és ikonok nem adják vissza a képek igazi erejét.

Íme, egy cikk, ahol megszemlélhetjük a használható képformátumokat.

Három formátum közül választhatunk tehát: balra igazított, cikktörzs széles, valamint cikknél szélesebb képeket használhatunk. Fontos tudnunk, hogy ezek szélessége és elhelyezkedése a szöveghez képest előre meghatározott. Így például akármilyen méretű képet is igazítunk balra, azt a rendszer mindig ugyanolyan szélességre méretezi át (megtartva az arányokat) és a kép bal széle mindig ugyanúgy a H2 típusú alcím bal széléhez igazodik.

Cikkeinkben legtöbbször minden bizonnyal a cikktörzs széles képeket használjuk majd. A balra igazított képek jellemzően portrék lesznek, de mást is tehetünk ide. A cikknél szélesebb képeket használhatjuk olyan infografikák megjelenítésére, melyek részletessége igényli a nagy méretet, de alkalmazhatjuk a cikk nagyobb egységeinek elválasztására is.

Képek cikkbe illesztése

Ha képet szeretnénk a cikkbe illeszteni, nem kell mást tennünk, mint rákattintani a Kép beillesztése ikonra a szerkesztőeszközök között.

Máris kinyílik a Médiatár, ahol választhatunk a korábban feltöltött képek közül, vagy új képet tölthetünk fel. (Feltöltési tudásunkat felfrissíthetjük a Médiatárról szóló szakasz újraolvasásával.) linket átírni!!! Miután feltöltöttünk egy képet, feltétlenül adjuk meg az adatait a három ponttal elérhető menü Meta Szerkesztés menüpontjában.

FONTOS: Időben adjuk meg a képaláírást!

Frissen feltöltött képünk adatlapján mindenképpen töltsük ki a képaláírást tartalmazó Leírás mezőt, és adjuk meg a Szerzőt/Forrást. Ha ugyanis üresen hagyjuk ezeket a mezőket, és így illesztjük be a képet a cikkbe, később már nem írhatunk hozzá képaláírást.

Ha az adatokkal elkészültünk, jelöljük ki a képet a bal felső sarokban található kis négyzetre kattintva! Láss csodát, a Médiatár hirtelen visszahúzódik, a képernyő elszürkül, és egy kis panelen választhatunk a képmegjelenítés három típusa között.

A képbeillesztés koreográfiája

Sok későbbi bosszúságot megelőzhetünk, ha megtanuljuk a képek beillesztésének helyes sorrendjét. Fontos, hogy amikor beillesztjük a képet, mindig álljon utána legalább a cikkszöveg egy bekezdése – ez a bekezdés üres is lehet, de legyen ott! Ha ugyanis a cikk végére illesztjük be a képet, és utána nyomunk Entert, „bennragadunk” a kép dobozában, és innentől kezdve olyan, mintha egy hosszú-hosszú képaláírást írnánk.

Azt, hogy szövegtörzsbeli, „normál" bekezdésben vagyunk, a cikkszerkesztő mezőjének bal alsó sarkában egy p betű jelöli. Ha „bennragadtunk" a kép dobozában, ugyanitt a div » span feliratot találjuk.

Ilyenkor vagy kezdjük újra a kép beillesztésétől, vagy egyszerűen jelöljük ki a kép utáni "elrontott" bekezdéseket, és kattintsunk egyszer a Formázás törlése ikonra, majd kétszer a H2 alcím ikonra. (Bűvészkedésnek tűnhet, de higgyük el: így működik.)

Milyen képeket használhatunk?

Cikkeink befogadják a leggyakrabban használt képtípusokat, így JPG, PNG, vagy akár GIF képeket is meg tudnak jeleníteni (bár utóbbi esetében egyes funkciókat nem érhetünk el).

A három képtípus szélessége 280 képpont, 640 képpont, valamint 1000 képpont. Ahhoz, hogy az eredmény ne nézzen ki vállalhatatlanul, érdemes mindenhol legalább a megfelelő szélességű képeket használni. Tehát egy 300 képpont széles képet balra igazítva beilleszthetünk, de cikk szélességben már nem szerencsés használnunk, mert homályos, széteső eredményt kapunk.

Ha a Windowsban a beilleszteni kívánt képre rákattintunk a mappájában, alul megtalálhatjuk a képpontokban megadott méreteit.

Ha képünk megfelel ezeknek a nem túl szigorú követelményeknek, a feltöltést követően nem kell foglalkoznunk a pontos méretezésével: a rendszer mindent elintéz helyettünk automatikusan.

Képbeillesztés címszavakban

Ha cikkünkbe képet szeretnénk beilleszteni, a következőkre kell ügyelnünk:

  • Mindenekelőtt: legyen a kép jogtiszta.
  • A képet balra igazított, cikk szélességű vagy cikknél szélesebb formátumban jeleníthetjük meg (a megjelenő képek szélességei mindig: 280 px, 640 px, 1000 px).
  • Legyen a feltöltendő kép szélessége legalább akkora, mint a hely, ahova be szeretnénk illeszteni – így nem lesz homályos, széteső az eredmény.
  • Mielőtt beillesztenénk a képet, üssünk még pár Entert, hogy legyen utána is cikktörzsbeli "normál" bekezdés (bal alsó sarok: p).
  • A Médiatárban ne feledkezzünk meg a képaláírás (Leírás) és a Szerző/Forrás megadásáról – erre a kép beillesztése után nem lesz módunk.

Címlapi kép hozzárendelése

A hírlistákban szereplő cikkek rendszerint egy képpel jelennek meg a listában. Tipikus hírlista a

Tudományos hírek

amely az MTA főoldalának Hírek menüjéből érhető el.

Ahhoz, hogy cikkünk mellett egy ilyen listában kép is megjelenjen, nem kell mást tennünk, mint a cikkszerkesztőben rákattintani a Képek fülre, majd itt a Címlapi (3:2) mező melletti Hozzáad (fényképezőgép) ikonra.

A képnek két feltételnek kell megfelelnie:

  • a szélessége legyen legalább 680 képpont
  • oldalainak aránya legyen 3:2, vagyis szélessége legyen másfélszer akkora, mint a magassága.

Szerencsére a 3:2 oldalarány igen gyakori, a legtöbb fényképezőgép is ezzel dolgozik. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy képünk megfelelő, használjuk a Médiatár Képszerkesztőjét.

Ha más képet választanánk, csak nyomjuk meg a hozzárendelt kép mellett a Töröl (kuka) gombot, és máris visszaáll a kiindulási helyzet.

Képszerkesztés

A Médiatárba feltöltött képek vágásához rendelkezésünkre áll egy igen egyszerű képszerkesztő. Használatára a következő esetekben lehet szükség:

  • A képnek csak egy részletét szeretnénk a cikkbe illeszteni. Például: az álló formátumú, cikk szélességű, vagy cikknél szélesebb képek túlzottan megszakítják a szöveg folyását. Ilyenkor, ha lehetséges, próbáljunk egy fekvő formátumú részletet kivágni a képből.
  • Szeretnénk címlapi képet rendelni a cikkünkhöz, de a feltöltött kép nem 3:2 oldalarányú (vagy nem vagyunk biztosan benne, hogy ilyen).

Ha szerkeszteni szeretnénk egy képet, nyissuk le a Médiatárban a hárompontos menüjét, és válasszuk a Kép Szerkesztés pontot.

Egy egyszerű képszerkesztőhöz jutunk, melyen két példányban is megjelenik a képünk:

Bal oldalon láthatjuk az eredeti képünket, jobb oldalon pedig egy előnézetet arról, hogy mit is kapunk a vágás után.

A bal oldali Ha  óriási képet töltöttünk fel, melynek szélessége 3-4000 képpontnál nagyobb, itt készíthetünk belőle egy kisebb változatot, mely gyorsabban jelenik majd meg a cikkben. Az eredetit ne írjuk felül, mentsük az eredményt új képként (Átméretez és ment újként gomb).Átméretezés résszel nem kell foglalkoznunk – ha képünk megfelel a minimális méretkövetelményeknek, a továbbiakban nem kell törődnünk a pontos méreteivel.

Annál fontosabb számunkra a jobb oldali Kijelölés/kivágás rész. A Kijelölhető terület beállítása alatt egy lenyíló listát találunk, amelyben előre meghatározott méretarányokat találunk.

Ha a lista Nincs pontját választjuk, az Eredeti Kép fölött kereszt alakú egérkurzort kapunk, amellyel tetszőleges téglalap alakú területet kijelölhetünk a képből:

Az előnézetben láthatjuk az eredményt. Ha meg vagyunk vele elégedve, elmenthetjük. Mindig érdemes meghagyni az eredeti képet, tehát kattintsunk a Mentés új képként gombra.

A Kijelölhető terület beállítása menüben kapunk néhány előre definiált képarányt is. A másik két képarány csak az MTA honlapjának főoldalán fordul elő, ezeket ne használjuk!Számunkra a legfontosabb a Címlapi (3:2) – ezzel vághatunk olyan képeket, amelyek meg tudnak jelenni a címlapon.

Ha elkészültünk, kattintsunk a Mentés új képként gombra, és láthatjuk, hogy mnegjelenik a Médiatárban egy új kép, amelynek fájlneve neve megegyezik az eredetivel, megtoldva a _680_454 utótaggal (ez a lehetséges legnagyobb címlapi kép képpontban megadott pontos mérete).

Miután elkészítettük a címlapi képet, hozzá is rendelhetjük a cikkhez a Címlapi kép hozzárendelése részben leírtak szerint.

Idézetek használata

A cikk szövegfolyamának megtörésére és a magvas gondolatok kiemelésére kétféle idézet is rendelkezésünkre áll. Mindkettőt ugyanolyan macskaköröm jelöli, de az egérmutatót föléjük helyezve megtudhatjuk, hogy a bal oldali cikktörzs széles, a jobb oldali pedig félszéles (vagyis balra igazított képhez hasonlóan elhelyezett).

Használatuk egyszerű: csak jelöljük ki az idézetként kiemelendő szöveget egy bekezdésben, és kattintsunk az egyik macskaköröm ikonra. A cikktörzs széles idézet gyakran a folyó szöveg része, míg a félszéles inkább egy gondolat megismétlése a kiemelt helyen.

Az idézeteket ebben a cikkben szemlélhetjük meg.

Videó, külső tartalom beillesztése

Videókat és egyéb külső interaktív tartalmakat (mint például a Google Térkép) beágyazási kódokkal illeszthetünk be cikkünkbe. Nem nagy varázslat az egész: megadjuk a Youtube-nak vagy épp a Google Térképnek a cikktörzs szélességét (tudjuk már, hogy ez 640 képpont), és visszakapunk egy beágyazási kódot.

Ha kimásoltuk a beágyazási kódot, kattintsunk a cikkszerkesztőben a Videó beillesztése/szerkesztése ikonra, majd ott a Beágyazás fülön illesszük be a kódot. A Rendben gombra kattintva meg is jelenik a beágyazott videó/térkép az oldalon. Már itt is van a Székház!

HTML forrás megtekintése

Az igazán kíváncsiak azt is megnézhetik, hogyan épül fel a cikk kódja. Ehhez nem kell mást tenni, mint rákattintani a Forráskód ikonra.

A kódot módosíthatjuk is, de csak akkor kíséreljük meg, ha valóban tudjuk, mit csinálunk.

Ha valami nagyon elromlott

Egyetlen olyan eset lehetséges, amikor a programozásban teljességgel járatlanok is jó hasznát veszik ennek a lehetőségnek.

Előfordulhat, hogy valahonnan átmásoltunk egy szöveget, és azóta cikkünk formázása nagyon furcsán viselkedik. Nem a megszokott betűméreteket, sorközöket kapjuk – érezzük, hogy valami nincs rendben, és ez az állapot akkor sem múlik el, ha a cikk teljes tartalmát töröljük.

Ilyenkor valószínű, hogy ezzel a gonosz kis szövegrészlettel behoztunk valamilyen láthatatlan formázási utasítást, ami csak a kódban jelenik meg. Ha ilyenkor a Forráskód ikonra kattintunk, és törlünk mindent, amit abban az ablakban látunk, valóban tiszta lappal kezdhetjük újra a cikkszerkesztést.

A cikklista áttekintése

A felső főmenü Cikkek pontjára kattintva megjeleníthetjük mindazon cikkek listáját, amelyek eléréséhez jogunk van.

Elég, ha összegyűl pár tucat cikkünk, máris értékelni fogjuk azt a rengeteg szűrési és rendezési szempontot, amit ennél a listánál érvényesíthetünk. Az adatok és a szűrési/keresési szempontok ismerősek lehetnek a cikkszerkesztőből, csak néhány újdonsággal találkozunk.

Az Export gombra kattintva a cikklistát egy táblázatban saját számítógépünkre menthetjük.

A listaelemek végén kapunk még pár ikont. A „papír-ceruzára" kattintva szerkeszthetjük adott cikket, a „szem" ikon előnézetet ad róla, a „varázspálcával" pedig publikálhatjuk a cikket, a publikált cikkek mellett így nincs „varázspálca". A „három pontot" lenyitva látogatottsági statisztikát kaphatunk a cikkről, és itt kapunk lehetőséget a cikk törlésére is.

Tippek, trükkök korábbi tartalmak átforgatásához

Az MTA régi honlapján felmerülő problémákra számos ad hoc megoldás született, amelyek ideig-óráig működőképesek lehettek, összességükben azonban egyre kaotikusabb képet mutattak. Elég csak az átláthatatlan menürendszert és az ezt megkerülő „csempéket" említeni.

Az új rendszert úgy próbáltuk megtervezni, hogy minden az egyszerűsítés irányába mutasson, nem véletlenül hagytunk el több, korábban elérhető szövegformázási eszközt. Mindebből az is következik, hogy a korábbi tartalmakat, menüstruktúrákat nem lehet egy az egyben átvenni – át kell gondolni és újra fel kell építeni a bonyolultabb cikkeket.

Szöveg

A böngészőben kijelölt és átmásolt szöveg rengeteg láthatatlan formázási utasítást tartalmaz, ezeket pedig nem szeretnénk átvinni az MTA új honlapjára. Ezért a tartalmak átforgatása nem állhat egyszerűen abból, hogy kimásoljuk egy cikk tartalmát a böngészőből, és beleöntjük a cikkszerkesztőbe.

Fontos, hogy minden nem kívánt formázás eltűnjön, ezért miután kimásoltuk a szöveget egy régi cikkből, illesszük be a Windows Jegyzettömb egy üres oldalára. Innen másoljuk ki újra, és illesszük be végül a cikkszerkesztőbe.

Megeshet, hogy a bekezdések egymáshoz tapadnak. Ennek az az oka, hogy a Jegyzettömb az eredeti bekezdéstöréseket egyszerű sortörésként értelmezi. Ilyenkor a cikkszerkesztőben a bekezdések váltásánál nyomjuk le az Enter billentyűt – így valóban új bekezdést kapunk. Ha valahol bekezdésen belüli sortörésre van szükségünk (például egy összetartozó név-intézmény-cím-telefon-email blokk esetében), használjuk a Shift+Enter billentyűkombinációt.

Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy két szövegrészlet egyazon bekezdéshez tartozik, csak kattintsunk bele az egyikbe, és változtassuk ideiglenesen például H2 típusú alcímmé. Ami a bekezdéshez tartozik, az most mind H2 stílusúvá vált. (Állítsuk is vissza nyomban normál stílusúra a szöveget.)

Alcímek, stílusok

Ha a szöveget a fentiek szerint felesleges formázások nélkül átvittük az új cikkszerkesztőbe, gondoljuk át, milyen szövegstílusokat szeretnénk átvenni. Soha ne használjunk félkövért (bold) címek meghatározására – arra ott a három alcímtípus: H2, H3, H4.

Módjával vegyük át a szövegformázásokat – egy jól strukturált szövegben teljesen felesleges lépten-nyomon különféle kiemeléseket használni.

Hivatkozások

A hivatkozások átvételénél ügyeljünk arra, hogy az új honlap indulásával párhuzamosan a régi tartalmai elérhetetlenné válnak. Egyedüli kivételek az AAT keresések találati oldalai, vagyis az olyan hivatkozások, melyek vége

/koztestuleti_tagok?PersonId=XXXXX

Ezek továbbra is elérhetők lesznek, átvehetők.

Ha már az új rendszerben felvitt cikkre hivatkozunk, csak a rendszeren belüli címét adjuk meg az Url mezőben. Vagyis, ha a hivatkozott cikk címe

http://mta2.test.netrix.hu/valami/cikk-XXXXXX

az Url mezőben csak a

/valami/cikk-XXXXXX

szerepeljen. Lásd még: Hivatkozások kezelése.

Táblázatok

Nem kedveljük őket. Itt elolvashatjuk, miért nem. Próbáljunk kitalálni helyettük valamilyen átláthatóbb és egymás utáni elrendezésű adatstruktúrát, akár azon az áron is, hogy bizonyos elemek ismétlődnek. Példa cikk.

Keretesek

Őket viszont szeretjük. Kreatívan használhatók a szöveg tagolására, strukturálására, adatok elkülönítésére. Példa cikk.

Dokumentumok

Ha olyan cikket forgatunk át az új rendszerbe, amelyben dokumentumokat is le lehetett tölteni, ezeket a dokumentumokat át kell másolnunk az új rendszer Dokumentumtárába.

Érdemes a Médiatár gyökérmappájának dokumentumok mappájában saját almappát létrehozni szervezeti egységünknek, és ide feltölteni minden dokumentumunkat. A dokumentumok átmásolása igénybe vehet némi időt, azonban a Dokumentumtár segítségével előfordulhat, hogy megjelenítésük az új honlapon sokkal egyszerűbbé válik.

Érdemes még egyszer átnéznünk a következőket:

Képek

A régi rendszerben a cikk szövege egy 500 képpont szélességű hasábban jelent meg, és a képek mérete is általában ehhez igazodott. Új hasábunk szélessége azonban 640 képpont, így ezek a kis méretű képek közvetlenül nem vehetők át anélkül, hogy feltűnő minőségromlást tapasztalnánk.

Ezért tehát meg kell keresni a nagyobb méretű eredeti képet, amelyből korábban az 500 képpont széles változatot készítették – vagy találni helyette egy hasonló, de nagyobb méretű képet (például egy másik képet a cikkben szereplő kutatóról vagy épületről).

Menüszerkesztés

Az MTA új honlapján számos aloldal működik majd, melyek kicsiny "államok az államban" - saját menüvel, címlappal, hírlistával stb. Az aloldalal szerkesztői az az aloldal struktúráját készen kapják a Kommunikációs Főosztálytól (természetesen kérhetnek módosításokat). Minden aloldalon szerepel azonban egy menü, melynek tartalmát az aloldal szerkesztője szabadon meghatározhatja. Ennek a szabadságnak a megéléséről szólnak a következő sorok.

Először is, lássuk, hogy fest kezdetben az aloldal! Az aloldalak tartalmát a hozzájuk tzartozó rovatokba feltöltött cikkek adják. Készítsünk hát egy cikket egyik rovatunkban - mivel a menüpontok rendszerint háttéranyagokra mutatnak, válasszunk ilyen jellegű rovatot.

A főzőműsorok szokásos fordulatával élve, mi már előre elkészítettünk egyet. Példacikkünk fantáziadús rendszeren belüli címe így fest:

/proba-aloldal/proba-cikk-105388

Kattintsunk rá, és figyeljük meg aloldali menünk egyetlen menüponttal rendelkező embrióját, mely gyengéd, de határozott ösztökélésünkre hamar növekedésnek indul majd.

Nyissuk meg a szerkesztőrendszert egy új böngészőlapon, lépjünk be, és kattintsunk a felső főmenü Modulok menüjének Navigáció pontjára. Eközben a próbacikk böngészőlapját továbbra is hagyjuk nyitva, hiszen ezen követhetjük majd, ahogy alakul a menü.

A menüszerkesztőre jutunk, ahol máris előttünk áll a csodás kis Próba menü egyetlen menüponttal.

Nézzük, milyen lehetőségeink vannak!

  • Megváltoztathatjuk a menü nevét. De ne tegyük! Mivel az aloldal még mindig régi nevén próbálja elérni a menüt, így hirtelen el fog tűnni.
  • Törölhetjük a menüt. Szintén ne tegyük: így nem lesz menünk, és újat kell kérnünk helyette!
  • Menüpontokat adhatunk a menühöz a jobb oldali lehetőségekkel.
  • Áttekinthetjük és rendezhetjük a menü szerkezetét a bal oldali hasábban, a menü neve alatt.

Hogyan építsük fel a menüt?

A menük lényegében hivatkozások rendezett listái. Ha rákattintunk egy menüpontra, megnyílik egy új cikk vagy más weboldal - éppúgy, mintha hagyományos cikkbeli hivatkozásra kattintanánk.

A menüfelépítéséhez tehát nem kell mást tennünk, mint

  • kitalálni, milyen menüpontokra van szükségünk,
  • eltervezni az elrendezésüket
  • és mindegyikhez megadni, hova irányítson.

Mit lehet kihozni a menüből?

Ugorjunk előre egy pillanatra, és nézzünk meg egy példát, amely bemutatja a menü összes lehetőségét!

  • Legfeljebb négy oszlop, melyek hossza (értelmes határokon belül) nem korlátozott.
  • Egy almenüszint, nem több - ha úgy érezzük, többre lenne szükségünk, gondoljuk át a struktúrát.
  • Lenyíló menü, amelybe "eldughatunk" sok menüpontot (ne tegyük, ha nem muszáj, inkább gondoljuk át a struktúrát).

Ilyen, ha lenyitjuk a 8. menüpontot:

Menüpont készítése

A menüszerkesztő bal oldalán, egymás fölött három kis panelt találunk, melyek mindegyikével menüpontokat adhatunk hozzá készülő menünkhöz. Mindháromnál azonos a Címke mező - ez tartalmazza leendő menüpontunk nevét.

Végeredényként mindhárom panel egy menüpontot készít, melyre rákattintva a látogató a megadott címre ugrik. A panelek csak abban térnek el, hogyan adjuk meg ezt a címet.

A legfelső panelen egyszerűen írjuk be a menüponthoz rendelt hivatkozást. Ha az MTA honlapján található a hivatkozott cím, a rendszeren belüli címét adjuk meg, ha külső címről van szó, a teljes címet (a http:// előtaggal). Hivatkozásokkal kapcsolatos tudásunkat felfrissíthetjük itt.

A második panelen az MTA honlapján feltöltött cikkek között kereshetünk. A különbség a fenti panelhez képest mindössze annyi, hogy itt nem kell megnyitnunk a cikket, és kimásolnunk a címét, hanem a rendszer ezt megteszi helyettünk.

A harmadik panelen rovatok (aloldalak) címeit rendelhetjük menüpontjainkhoz.

Jó tudni, hogy a hivatkozásokat elég később is megadni (igaz, utóbbi két panel keresési lehetőségei egy beillesztett menüpontnál már nem állnak rendelkezésünkre).

A menüpontok beállításai

Egy menüpontunk már van, nézzük, milyen beállításokat adhatunk meg hozzá! Ehhez nyissuk ki a beállításait a jobb szélen található + ikonnal.

Lássuk sorban a beállításokat:

  • Címke - a menüpont neve. Ha átírjuk, a menüt reprezentáló panel címsora nem azonnal frissül, csak ha elmentjük a menüt, kilépünk a szerkesztővel, majd újra szerkeszteni kezdjük.
  • Url - itt írhatjuk be a webcímet, ahova a menüpontra kattintva jut a látogató. Az MTA honlapján található anyagoknál adjuk meg a rendszeren belüli címet, külső hivatkozásoknál pedig teljes, a http:// előtagot is tartalmazó címet adjunk meg.
  • Target - ha bekapcsoljuk az Új lapon opciót, a menüpont hivatkozása új böngészőlapon nyílik meg.
  • Class, Ikon, Lenyitó jel - nem kell foglalkoznunk velük, hagyjuk üresen ezeket a mezőket!
  • Új oszlop kezdete - itt adhatjuk meg, hogy a menüpont egy új oszlop kezdete legyen. Vigyázzunk, négynél több oszlop nem fér el a menüben.
  • Legördülő - ha bekapcsoljuk, egy menüpont almenüpontjai csak akkor jelennek meg, ha a menüpont melletti legördítő jelre (bordó V) kattintunk.

A menü felépítése

Most, hogy megismerkedtünk a menü elemeivel, elkezdhetjük összeállítani a szerkezetét. Mielőtt nekikezdünk, érdemes egy lépést hátralépni, és átgondolni, milyen logika szerint szeretnénk felépíteni a menüt. Ha nagyjából összeállt a fejünkben szerkezet, kezdjünk neki!

Először illesszük be a menüpontokat sorban, egymás után (egyelőre teljesen mindegy, hogy főmenüpont, almenüpont vagy legördülő - illesszük be). Csukjuk be a menüpontok szerkesztőpaneleit a jobb felső sarkukban található mínuszjellel.

Látható, hogy a rendszer a legújabb menüpontot mindig a lista tetejére illeszti be, így, ha már látjuk magunk előtt a menü szerkezetét, érdemes fordított sorrendben - hátulról előrefelé - beilleszteni a menüpontokat.

Ha meggondoltuk magunkat, átrendezhetjük a menüpontokat: egyszerűen ragadjuk meg az áthelyezni kívánt menüpontot, és húzzuk az új helyére.

Ha almenüpontot (vagy legördülő menüpontot) szeretnénk készíteni, húzzuk beljebb (jobbra) egy szinttel. Ha törölnénk egy menüpontot, csak kattintsunk a jobb felső sarkában található kuka ikonra.

Legfeljebb két szintű menü

Az MTA új honlapjának menüi csak két szintet (menüpont és almenüpont) képesek megjeleníteni. A harmadik szintre behúzott menüpontok nem jelennek meg a menüben.

Mindezek után nem kell mást tennünk, mint meghatározni, melyik menüpontoknál kezdődjön új oszlop, és melyikek almenüpontjai jelenjenek meg legördülő listában.

Mentsük el a menüt a Menü mentése gombra kattintva, majd nyissuk meg aloldalunkat.

Egy frissítő jótanács

Ha az aloldal megnyitásakor nem jelenik meg az általunk megadott menüstruktúra, annak az lehet az oka, hogy rendszer még a menü egy korábban tárolt változatát használja. Ilyenkor előfordulhat, hogy nem érünk célt az Oldal frissítése (F5) paranccsal a böngészőben. A legbiztosabb, ha a böngésző címsorában az aloldal címe után beírjuk a következőt:

?system=cachefrissit

Próbamenünk oldalánál ez a cím így fest:

http://mta2.test.netrix.hu/proba-aloldal?system=cachefrissit