Az mta.hu új szerkesztőrendszerének használata – folytatás

Később törölni: Már él a nagy cikk!!! Később törölni: Már él a nagy cikk!!! Később törölni: Már él a nagy cikk!!! Később törölni: Már él a nagy cikk!!! Később törölni: Már él a nagy cikk!!! Később törölni: Már él a nagy cikk!!!

Képek használata cikkekben

Ismert a régi matematikai összefüggés, miszerint egy kép többet mond ezer szónál. A nagyobb gondot az okozza, ha az olvasó ezer szó után sem találkozik egy képpel, kínjában rajzolni kezd a monitorra, vagy átkattint egy másik cikkre. Aki tehát pár bekezdésnél hosszabb anyagok írására adja a fejét, jó ha számol vele, hogy lesz dolga képekkel... méghozzá nem is kevéssel. Szerencsére ebben a szép új szerkesztőrendszerben a képek kezelése szinte önmagában hordozza a jutalmát. Mielőtt azonban belevetnénk magunkat a képkezelés világába, beszéljünk egy kicsit a szerzői jogokról!

Mikor használhatunk fel egy képet?

Az interneten rengeteg képpel találkozhatunk, amelyek jelentős részét jogszerűtlenül használják. Mi ne tegyünk ilyet! Csak olyan képet töltsünk fel az mta.hu oldalára, melyre igaz az alábbiak közül legalább egy feltétel:

  • A kép jogtisztaságáért az MTA valamelyik szervezeti egysége vállalja a felelősséget.
  • A jogtulajdonos nyilatkozott róla, hogy a kép (bizonyos feltételekkel) szabadon felhasználható. Ilyenek például a NASA fotói, illusztrációi – kivéve magát a szervezet logóját.
  • Közlésre kaptuk a képet magától a szerzőjétől, aki nyilatkozott róla, hogy minden rendben van.
  • Képügynökségtől vásároltuk meg a közlés jogát.
  • Mi magunk készítettük a képet, és a rajta szereplő emberek, magánterületen pedig a terület kezelője is hozzájárul a kép közléséhez.
  • Magunk készítettük a képet közterületen, és "tömegfelvétel", vagyis kb. egy átlagos utcakép, épületfotó, tájkép stb. De NEM közelkép mondjuk egy buszmegállóban várakozó utas arcáról.
  • A képről bizonyítható, hogy közkincs (public domain alá tartozik példák).

Röviden: az mta.hu szerverére csak tisztázott eredetű, jogtiszta képek kerülhetnek fel.

A napi munka során jellemzően a következő, egyértelműen jogtiszta képekkel találkozhatunk:

  • kutatóktól kapott arcképekkel, csoportképekkel, illusztrációkkal – ezek jogtisztaságáért ők válallják a felelősséget,
  • az MTA által megbízott fotósok képeivel,
  • az MTA által ügynökségtől vásárolt képekkel/illusztrációkkal,
  • az MTA saját illusztrációival

Ha bizonytalanok vagyunk egy kép jogtisztaságában, inkább ne használjuk!

Emellett jogtiszta képek esetén is fontos (és illendő) a forrás, illetve a szerző feltüntetése – erre a kép adatai között külön beállítási lehetőséget találunk a Médiatárban.

Az Akadémia életének egyre gazdagodó képadatbázisát a Kommunikációs Főosztály által fenntartott Flickr-oldalon találhatjuk meg, az alábbi címen:

https://www.flickr.com/photos/mtasajto/albums

Az innen letöltött képek MTA forrásmegjelöléssel szabadon felhasználhatók.

Hogy festenek majd a képek a cikkben?

Az eddigiekben rengeteg képet láthattunk cikkbe ágyazva, azonban a képernyőfotók és ikonok nem adják vissza a képek igazi erejét.

Íme, egy cikk, ahol megszemlélhetjük a használható képformátumokat.

Három formátum közül választhatunk tehát: balra igazított, cikktörzs széles, valamint cikknél szélesebb képeket használhatunk. Fontos tudnunk, hogy ezek szélessége és elhelyezkedése a szöveghez képest előre meghatározott. Így például akármilyen méretű képet is igazítunk balra, azt a rendszer mindig ugyanolyan szélességre méretezi át (megtartva az arányokat) és a kép bal széle mindig ugyanúgy a H2 típusú alcím bal széléhez igazodik.

Cikkeinkben legtöbbször minden bizonnyal a cikktörzs széles képeket használjuk majd. A balra igazított képek jellemzően portrék lesznek, de mást is tehetünk ide. A cikknél szélesebb képeket használhatjuk olyan infografikák megjelenítésére, melyek részletessége igényli a nagy méretet, de alkalmazhatjuk a cikk nagyobb egységeinek elválasztására is.

Képek cikkbe illesztése

Ha képet szeretnénk a cikkbe illeszteni, nem kell mást tennünk, mint rákattintani a Kép beillesztése ikonra a szerkesztőeszközök között.

Máris kinyílik a Médiatár, ahol választhatunk a korábban feltöltött képek közül, vagy új képet tölthetünk fel. (Feltöltési tudásunkat felfrissíthetjük a Médiatárról szóló szakasz újraolvasásával.) linket átírni!!! Miután feltöltöttünk egy képet, feltétlenül adjuk meg az adatait a három ponttal elérhető menü Meta Szerkesztés menüpontjában.

FONTOS: Időben adjuk meg a képaláírást!

Frissen feltöltött képünk adatlapján mindenképpen töltsük ki a képaláírást tartalmazó Leírás mezőt, és adjuk meg a Szerzőt/Forrást. Ha ugyanis üresen hagyjuk ezeket a mezőket, és így illesztjük be a képet a cikkbe, később már nem írhatunk hozzá képaláírást.

Ha az adatokkal elkészültünk, jelöljük ki a képet a bal felső sarokban található kis négyzetre kattintva! Láss csodát, a Médiatár hirtelen visszahúzódik, a képernyő elszürkül, és egy kis panelen választhatunk a képmegjelenítés három típusa között.

A képbeillesztés koreográfiája

Sok későbbi bosszúságot megelőzhetünk, ha megtanuljuk a képek beillesztésének helyes sorrendjét. Fontos, hogy amikor beillesztjük a képet, mindig álljon utána legalább a cikkszöveg egy bekezdése – ez a bekezdés üres is lehet, de legyen ott! Ha ugyanis a cikk végére illesztjük be a képet, és utána nyomunk Entert, „bennragadunk” a kép dobozában, és innentől kezdve olyan, mintha egy hosszú-hosszú képaláírást írnánk.

Azt, hogy szövegtörzsbeli, „normál" bekezdésben vagyunk, a cikkszerkesztő mezőjének bal alsó sarkában egy p betű jelöli. Ha „bennragadtunk" a kép dobozában, ugyanitt a div » span feliratot találjuk. Ilyenkor a Visszaállítás gombbal térjünk vissza a kép beillesztése előtti állapothoz, és kezdjük újra az egészet – ezúttal azonban a beillesztés előtt ne felejtsük el létrehozni azt a bizonyos új bekezdést.

Milyen képeket használhatunk?

Cikkeink befogadják a leggyakrabban használt képtípusokat, így JPG, PNG, vagy akár GIF képeket is meg tudnak jeleníteni (bár utóbbi esetében egyes funkciókat nem érhetünk el).

A három képtípus szélessége 280 képpont, 640 képpont, valamint 1000 képpont. Ahhoz, hogy az eredmény ne nézzen ki vállalhatatlanul, érdemes mindenhol legalább a megfelelő szélességű képeket használni. Tehát egy 300 képpont széles képet balra igazítva beilleszthetünk, de cikk szélességben már nem szerencsés használnunk, mert homályos, széteső eredményt kapunk.

Ha a Windowsban a beilleszteni kívánt képre rákattintunk a mappájában, alul megtalálhatjuk a képpontokban megadott méreteit.

Ha képünk megfelel ezeknek a nem túl szigorú követelményeknek, a feltöltést követően nem kell foglalkoznunk a pontos méretezésével: a rendszer mindent elintéz helyettünk automatikusan.

Képbeillesztés címszavakban

Ha cikkünkbe képet szeretnénk beilleszteni, a következőkre kell ügyelnünk:

  • Mindenekelőtt: legyen a kép jogtiszta.
  • A képet balra igazított, cikk szélességű vagy cikknél szélesebb formátumban jeleníthetjük meg (a megjelenő képek szélességei mindig: 280 px, 640 px, 1000 px).
  • Legyen a feltöltendő kép szélessége legalább akkora, mint a hely, ahova be szeretnénk illeszteni – így nem lesz homályos, széteső az eredmény.
  • Mielőtt beillesztenénk a képet, üssünk még pár Entert, hogy legyen utána is cikktörzsbeli "normál" bekezdés (bal alsó sarok: p).
  • A Médiatárban ne feledkezzünk meg a képaláírás (Leírás) és a Szerző/Forrás megadásáról – erre a kép beillesztése után nem lesz módunk.

Címlapi kép hozzárendelése

A hírlistákban szereplő cikkek rendszerint egy képpel jelennek meg a listában. Tipikus hírlista a

Tudományos hírek

amely az MTA főoldalának Hírek menüjéből érhető el.

Ahhoz, hogy cikkünk mellett egy ilyen listában kép is megjelenjen, nem kell mást tennünk, mint a cikkszerkesztőben rákattintani a Képek fülre, majd itt a Címlapi (3:2) mező melletti Hozzáad (fényképezőgép) ikonra.

A képnek két feltételnek kell megfelelnie:

  • a szélessége legyen legalább 680 képpont
  • oldalainak aránya legyen 3:2, vagyis szélessége legyen másfélszer akkora, mint a magassága.

Szerencsére a 3:2 oldalarány igen gyakori, a legtöbb fényképezőgép is ezzel dolgozik. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy képünk megfelelő, használjuk a Médiatár Képszerkesztőjét.

Ha más képet választanánk, csak nyomjuk meg a hozzárendelt kép mellett a Töröl (kuka) gombot, és máris visszaáll a kiindulási helyzet.

Képszerkesztés

A Médiatárba feltöltött képek vágásához rendelkezésünkre áll egy igen egyszerű képszerkesztő. Használatára a következő esetekben lehet szükség:

  • A képnek csak egy részletét szeretnénk a cikkbe illeszteni. Például: az álló formátumú, cikk szélességű, vagy cikknél szélesebb képek túlzottan megszakítják a szöveg folyását. Ilyenkor, ha lehetséges, próbáljunk egy fekvő formátumú részletet kivágni a képből.
  • Szeretnénk címlapi képet rendelni a cikkünkhöz, de a feltöltött kép nem 3:2 oldalarányú (vagy nem vagyunk biztosan benne, hogy ilyen).

Ha szerkeszteni szeretnénk egy képet, nyissuk le a Médiatárban a hárompontos menüjét, és válasszuk a Kép Szerkesztés pontot.

Egy egyszerű képszerkesztőhöz jutunk, melyen két példányban is megjelenik a képünk:

Bal oldalon láthatjuk az eredeti képünket, jobb oldalon pedig egy előnézetet arról, hogy mit is kapunk a vágás után.

A bal oldali Ha  óriási képet töltöttünk fel, melynek szélessége 3-4000 képpontnál nagyobb, itt készíthetünk belőle egy kisebb változatot, mely gyorsabban jelenik majd meg a cikkben. Az eredetit ne írjuk felül, mentsük az eredményt új képként (Átméretez és ment újként gomb).Átméretezés résszel nem kell foglalkoznunk – ha képünk megfelel a minimális méretkövetelményeknek, a továbbiakban nem kell törődnünk a pontos méreteivel.

Annál fontosabb számunkra a jobb oldali Kijelölés/kivágás rész. A Kijelölhető terület beállítása alatt egy lenyíló listát találunk, amelyben előre meghatározott méretarányokat találunk.

Ha a lista Nincs pontját választjuk, az Eredeti Kép fölött kereszt alakú egérkurzort kapunk, amellyel tetszőleges téglalap alakú területet kijelölhetünk a képből:

Az előnézetben láthatjuk az eredményt. Ha meg vagyunk vele elégedve, elmenthetjük. Mindig érdemes meghagyni az eredeti képet, tehát kattintsunk a Mentés új képként gombra.

A Kijelölhető terület beállítása menüben kapunk néhány előre definiált képarányt is. A másik két képarány csak az MTA honlapjának főoldalán fordul elő, ezeket ne használjuk!Számunkra a legfontosabb a Címlapi (3:2) – ezzel vághatunk olyan képeket, amelyek meg tudnak jelenni a címlapon.

Ha elkészültünk, kattintsunk a Mentés új képként gombra, és láthatjuk, hogy mnegjelenik a Médiatárban egy új kép, amelynek fájlneve neve megegyezik az eredetivel, megtoldva a _680_454 utótaggal (ez a lehetséges legnagyobb címlapi kép képpontban megadott pontos mérete).

Miután elkészítettük a címlapi képet, hozzá is rendelhetjük a cikkhez a Címlapi kép hozzárendelése részben leírtak szerint.

Idézetek használata

A cikk szövegfolyamának megtörésére és a magvas gondolatok kiemelésére kétféle idézet is rendelkezésünkre áll. Mindkettőt ugyanolyan macskaköröm jelöli, de az egérmutatót föléjük helyezve megtudhatjuk, hogy a bal oldali cikktörzs széles, a jobb oldali pedig félszéles (vagyis balra igazított képhez hasonlóan elhelyezett).

Használatuk egyszerű: csak jelöljük ki az idézetként kiemelendő szöveget egy bekezdésben, és kattintsunk az egyik macskaköröm ikonra. A cikktörzs széles idézet gyakran a folyó szöveg része, míg a félszéles inkább egy gondolat megismétlése a kiemelt helyen.

Az idézeteket ebben a cikkben szemlélhetjük meg.

Videó, külső tartalom beillesztése

Videókat és egyéb külső interaktív tartalmakat (mint például a Google Térkép) beágyazási kódokkal illeszthetünk be cikkünkbe. Nem nagy varázslat az egész: megadjuk a Youtube-nak vagy épp a Google Térképnek a cikktörzs szélességét (tudjuk már, hogy ez 640 képpont), és visszakapunk egy beágyazási kódot.

Ha kimásoltuk a beágyazási kódot, kattintsunk a cikkszerkesztőben a Videó beillesztése/szerkesztése ikonra, majd ott a Beágyazás fülön illesszük be a kódot. A Rendben gombra kattintva meg is jelenik a beágyazott videó/térkép az oldalon. Már itt is van a Székház!

HTML forrás megtekintése

Az igazán kíváncsiak azt is megnézhetik, hogyan épül fel a cikk kódja. Ehhez nem kell mást tenni, mint rákattintani a Forráskód ikonra.

A kódot módosíthatjuk is, de csak akkor kíséreljük meg, ha valóban tudjuk, mit csinálunk.

Ha valami nagyon elromlott

Egyetlen olyan eset lehetséges, amikor a programozásban teljességgel járatlanok is jó hasznát veszik ennek a lehetőségnek.

Előfordulhat, hogy valahonnan átmásoltunk egy szöveget, és azóta cikkünk formázása nagyon furcsán viselkedik. Nem a megszokott betűméreteket, sorközöket kapjuk – érezzük, hogy valami nincs rendben, és ez az állapot akkor sem múlik el, ha a cikk teljes tartalmát töröljük.

Ilyenkor valószínű, hogy ezzel a gonosz kis szövegrészlettel behoztunk valamilyen láthatatlan formázási utasítást, ami csak a kódban jelenik meg. Ha ilyenkor a Forráskód ikonra kattintunk, és törlünk mindent, amit abban az ablakban látunk, valóban tiszta lappal kezdhetjük újra a cikkszerkesztést.

A cikklista áttekintése

A felső főmenü Cikkek pontjára kattintva megjeleníthetjük mindazon cikkek listáját, amelyek eléréséhez jogunk van.

Elég, ha összegyűl pár tucat cikkünk, máris értékelni fogjuk azt a rengeteg szűrési és rendezési szempontot, amit ennél a listánál érvényesíthetünk. Az adatok és a szűrési/keresési szempontok ismerősek lehetnek a cikkszerkesztőből, csak néhány újdonsággal találkozunk.

Az Export gombra kattintva a cikklistát egy táblázatban saját számítógépünkre menthetjük.

A listaelemek végén kapunk még pár ikont. A „papír-ceruzára" kattintva szerkeszthetjük adott cikket, a „szem" ikon előnézetet ad róla, a „varázspálcával" pedig publikálhatjuk a cikket, a publikált cikkek mellett így nincs „varázspálca". A „három pontot" lenyitva látogatottsági statisztikát kaphatunk a cikkről, és itt kapunk lehetőséget a cikk törlésére is.

Tippek, trükkök korábbi tartalmak átforgatásához

Az MTA régi honlapján felmerülő problémákra számos ad hoc megoldás született, amelyek ideig-óráig működőképesek lehettek, összességükben azonban egyre kaotikusabb képet mutattak. Elég csak az átláthatatlan menürendszert és az ezt megkerülő „csempéket" említeni.

Az új rendszert úgy próbáltuk megtervezni, hogy minden az egyszerűsítés irányába mutasson, nem véletlenül hagytunk el több, korábban elérhető szövegformázási eszközt. Mindebből az is következik, hogy a korábbi tartalmakat, menüstruktúrákat nem lehet egy az egyben átvenni – át kell gondolni és újra fel kell építeni a bonyolultabb cikkeket.

Szöveg

A böngészőben kijelölt és átmásolt szöveg rengeteg láthatatlan formázási utasítást tartalmaz, ezeket pedig nem szeretnénk átvinni az MTA új honlapjára. Ezért a tartalmak átforgatása nem állhat egyszerűen abból, hogy kimásoljuk egy cikk tartalmát a böngészőből, és beleöntjük a cikkszerkesztőbe.

Fontos, hogy minden nem kívánt formázás eltűnjön, ezért miután kimásoltuk a szöveget egy régi cikkből, illesszük be a Windows Jegyzettömb egy üres oldalára. Innen másoljuk ki újra, és illesszük be végül a cikkszerkesztőbe.

Megeshet, hogy a bekezdések egymáshoz tapadnak. Ennek az az oka, hogy a Jegyzettömb az eredeti bekezdéstöréseket egyszerű sortörésként értelmezi. Ilyenkor a cikkszerkesztőben a bekezdések váltásánál nyomjuk le az Enter billentyűt – így valóban új bekezdést kapunk. Ha valahol bekezdésen belüli sortörésre van szükségünk (például egy összetartozó név-intézmény-cím-telefon-email blokk esetében), használjuk a Shift+Enter billentyűkombinációt.

Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy két szövegrészlet egyazon bekezdéshez tartozik, csak kattintsunk bele az egyikbe, és változtassuk ideiglenesen például H2 típusú alcímmé. Ami a bekezdéshez tartozik, az most mind H2 stílusúvá vált. (Állítsuk is vissza nyomban normál stílusúra a szöveget.)

Alcímek, stílusok

Ha a szöveget a fentiek szerint felesleges formázások nélkül átvittük az új cikkszerkesztőbe, gondoljuk át, milyen szövegstílusokat szeretnénk átvenni. Soha ne használjunk félkövért (bold) címek meghatározására – arra ott a három alcímtípus: H2, H3, H4.

Módjával vegyük át a szövegformázásokat – egy jól strukturált szövegben teljesen felesleges lépten-nyomon különféle kiemeléseket használni.

Hivatkozások

A hivatkozások átvételénél ügyeljünk arra, hogy az új honlap indulásával párhuzamosan a régi tartalmai elérhetetlenné válnak. Egyedüli kivételek az AAT keresések találati oldalai, vagyis az olyan hivatkozások, melyek vége

/koztestuleti_tagok?PersonId=XXXXX

Ezek továbbra is elérhetők lesznek, átvehetők.

Ha már az új rendszerben felvitt cikkre hivatkozunk, csak a rendszeren belüli címét adjuk meg az Url mezőben. Vagyis, ha a hivatkozott cikk címe

http://mta2.test.netrix.hu/valami/cikk-XXXXXX

az Url mezőben csak a

/valami/cikk-XXXXXX

szerepeljen. Lásd még: Hivatkozások kezelése.

Táblázatok

Nem kedveljük őket. Itt elolvashatjuk, miért nem. Próbáljunk kitalálni helyettük valamilyen átláthatóbb és egymás utáni elrendezésű adatstruktúrát, akár azon az áron is, hogy bizonyos elemek ismétlődnek. Példa cikk.

Keretesek

Őket viszont szeretjük. Kreatívan használhatók a szöveg tagolására, strukturálására, adatok elkülönítésére. Példa cikk.

Dokumentumok

Ha olyan cikket forgatunk át az új rendszerbe, amelyben dokumentumokat is le lehetett tölteni, ezeket a dokumentumokat át kell másolnunk az új rendszer Dokumentumtárába.

Érdemes a Médiatár gyökérmappájának dokumentumok mappájában saját almappát létrehozni szervezeti egységünknek, és ide feltölteni minden dokumentumunkat. A dokumentumok átmásolása igénybe vehet némi időt, azonban a Dokumentumtár segítségével előfordulhat, hogy megjelenítésük az új honlapon sokkal egyszerűbbé válik.

Érdemes még egyszer átnéznünk a következőket:

  • Dokumentumok feltöltése
  • A Dokumentumtár
  • A Dokumentumtár igazi ereje

Képek

A régi rendszerben a cikk szövege egy 500 képpont szélességű hasábban jelent meg, és a képek mérete is általában ehhez igazodott. Új hasábunk szélessége azonban 640 képpont, így ezek a kis méretű képek közvetlenül nem vehetők át anélkül, hogy feltűnő minőségromlást tapasztalnánk.

Ezért tehát meg kell keresni a nagyobb méretű eredeti képet, amelyből korábban az 500 képpont széles változatot készítették – vagy találni helyette egy hasonló, de nagyobb méretű képet (például egy másik képet a cikkben szereplő kutatóról vagy épületről).

Menüszerkesztés

Az MTA új honlapján számos aloldal működik majd, melyek kicsiny "államok az államban" - saját menüvel, címlappal, hírlistával stb. Az aloldalal szerkesztői az az aloldal struktúráját készen kapják a Kommunikációs Főosztálytól (természetesen kérhetnek módosításokat). Minden aloldalon szerepel azonban egy menü, melynek tartalmát az aloldal szerkesztője szabadon meghatározhatja. Ennek a szabadságnak a megéléséről szólnak a következő sorok.

Először is, lássuk, hogy fest kezdetben az aloldal! Az aloldalak tartalmát a hozzájuk tzartozó rovatokba feltöltött cikkek adják. Készítsünk hát egy cikket egyik rovatunkban - mivel a menüpontok rendszerint háttéranyagokra mutatnak, válasszunk ilyen jellegű rovatot.

A főzőműsorok szokásos fordulatával élve, mi már előre elkészítettünk egyet. Példacikkünk fantáziadús rendszeren belüli címe így fest:

/proba-aloldal/proba-cikk-105388

Kattintsunk rá, és figyeljük meg aloldali menünk egyetlen menüponttal rendelkező embrióját, mely gyengéd, de határozott ösztökélésünkre hamar növekedésnek indul majd.

Nyissuk meg a szerkesztőrendszert egy új böngészőlapon, lépjünk be, és kattintsunk a felső főmenü Modulok menüjének Navigáció pontjára. Eközben a próbacikk böngészőlapját továbbra is hagyjuk nyitva, hiszen ezen követhetjük majd, ahogy alakul a menü.

A menüszerkesztőre jutunk, ahol máris előttünk áll a csodás kis Próba menü egyetlen menüponttal.

Nézzük, milyen lehetőségeink vannak!

  • Megváltoztathatjuk a menü nevét. De ne tegyük! Mivel az aloldal még mindig régi nevén próbálja elérni a menüt, így hirtelen el fog tűnni.
  • Törölhetjük a menüt. Szintén ne tegyük: így nem lesz menünk, és újat kell kérnünk helyette!
  • Menüpontokat szúrhatunk be a jobb oldali lehetőségekkel.
  • Áttekinthetjük és rendezhetjük a menü szerkezetét a bal oldali hasábban, a menü neve alatt.